Joe Satriani a Bartók Béla műveiben Lendvai Ernő által „tengely-elmélet”-nek nevezett hangsorokat szólaltatja meg és ezzel a tengely-elmélet technikával építi fel az akkordokat. A tonikát használja mint basszus hangot és a melodikus skála szerint választja és fekteti alá az akkordokat.
Az alábbi példa ismét megerősít minket abban, hogy az improvizálás igazából tényleg nagyon sok elmélettel képzéssel sajátítható el igazán. Bartók Bélát egyébként több zenész is megemlíti, mint a jazz improvizáció úttörőjét, többek között például Chick Corea jazz zongorista is.
A hang(magasság)- tengely, ezt az általános hangmagasság és a tonika ad meg, amely mint kezdeti kulcs a legfontosabb része az összes akkordnak egy akkordmenetben.
A magyarázathoz lásd még a modális skálák szerkezetét! (Modális, más néven diatonikus hangsor az, amelyet hét különböző hang alkot.)
Mind a hét modális módban kinyerhető bármely más módokból a diatonikus forgatások sorozata. Ilyen szekvencia például, a C jón (CDEFGAB), a D dór (DEFGABC), E fríg (EFGABCD) és így tovább, mindaddig, amíg az eredeti C Jón modális skálához érkezünk.
Ezért mindegyik hét modális módnak van a tizenkét hanggal nagyobb kulcsa, a többi hat modális az adott kulcs. (A kortárs zenészek, különösen a jazz és a rock műfajban általánosan elfogadott, hogy van tizenkét fő kulcs – egy-egy fél hanggal az oktávban.)
A tengely-elmélet azt sugallja, hogy minden egyes módban, van egy vele járó akkord. Amikor bekövetkezik az akkord, a megfelelő módot kell használni a dallamban és a szóló során.
A többi szokásos módok, ezen akkordok közül kerül ki: Lásd még, az akkordmenetre játszható skálákat.
| Módok | Akkordok |
| Ion (dó-sor) | Maj6, Maj7, add9, sus2, sus4, maj9 |
| Dór (ré-sor) | Min6, Min7, Minor, sus2, sus4 |
| Fríg (mi-sor) | Min7, Min7♭9, sus4 |
| Fríg domináns | 7, 7♭9 |
| Líd (fá-sor) | Maj7, Maj7♯11, sus2, Maj9 |
| Mixolid (szó-sor) | Dom7, Dom9, Dom11, add9, sus2, sus4 |
| Eol (lá-sor) | Min7, Min9, Min11 |
| Lokriszi (ti-sor) | Min7♭5, Min7♭5♭9 |
Ez az első része a tengely-elméletnek. A második lépés a végrehajtása ezen módoknak.
Líd
AHC♯D♯EF♯G♯
|
|
Eol -— A -- Lokriszi
AHCDEFG | AB♭CDE♭FG
|
Mixolíd
AHC♯DEF♯G
Thus the non-diatonic chord progression constructed from chords diatonic to each mode:[2]
Ezek a nem diatonikus akkordmenetre épített diatonikus akkordok minden módban:
| A5#11 | A7sus4 | Fmaj7/A | A7sus4 | | A-líd | A-mixolíd | A-eol | A-mixolíd |
Elemezzük a Not of This Earth című számot:
Akkordok: Emaj13, Emoll7#5, Emaj13, E7sus4
A dal tengelye E.
Az akkordok közül az E7sus4 jelenti az átmenetet az E líd, E eol, E líd és az E mixolíd között. Ez a minta ismétlődik az egész dal alatt, miközben egy erős érzetű tonalitás csere meglehetősen zavaró.
Az Em 7#5 akkord nem illeszkedik tökéletesen az E eol-ra. Amikor kifejted ezen modális (Em skála) hangjait, használd ezt a négyes hangzatú akkordot (Em 7#5) ahelyett, hogy gondolkodsz az akkordon (EF # -GAB # -CDE), úgy, mintha egy Em 7 add 6 (EFGABCDE) lenne. Ellenkező esetben az E szűkített skála lehetne jó választás (EF # -GAA # -CC # -D # -E).
Azt is fontos megjegyezni, mint a hagyományos zeneelméletben nincs olyan dolog, mint egy Em 7#5 akkord. Ez az akkord (kifejtve E, G, C és D) egy fordított C-dúr akkord hozzáadott 9-es hanggal, ami a D, amit szintén úgy kell elképzelni, mint egy C-dúr akkordot egy E basszus hanggal, vagyis C / E. Innen már lehet választani, hogy vagy a C ion vagy líd skálát játsszuk, melyek megfelelnek az E fríg vagy az E líd. Míg ez úgy tűnik, hogy ezzel az akkord bonyolultabb, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy viszonylagos hiánya feszültséget és major az akkord hangja.
Zeneszerzők, akik használják a tengely elméletet:
- Joe Satriani
- Dream Theater
- Steve Vai
- Marty Friedman
- Guthrie Govan
- Planet X
- Yngwie Malmsteen
- Greg Howe
- Animals as Leaders
- Steve Lukather
