| A || B || C || D |
| E || F || G || H |
| I || K || L || M |
| N || NY || O || P |
| Q || R || S || SZ |
| T || U || Ü || V |
| Z |
| A | |
| a bene placito | tetszés szerint |
| a cappella | elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az olasz nyelvből elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”. Nemcsak komolyzene, hanem könnyűzene megszólaltatására is alkalmas. |
| a due | mindketten |
| a piacere | tetszés szerint |
| a prima vista | első látásra énekelni, lapról játszani |
| abszolút hallás | képesség, amellyel az ember eredeti magasságán tudja meghatározni a hangot |
| abszolút zene | a programzene ellentéte |
| accelerando (accel.) | gyorsítva |
| ad libitum (ad lib.) | tetszés szerint |
| adagio | lassan, igen lassan |
| affettuoso | érzelmesen |
| affrettando | nekiiramodva, sietve |
| agitato | izgatottan |
| air | ének, ária (szvitekben éneklő, dallamos tétel) |
| akkord | hangzat, különböző magasságú hangok egyidejű megszólalása (lásd hármashangzat) |
| al fine | végig |
| allargando | lassúbbodva |
| alla turca | törökösen |
| allegretto | gyorsacskán |
| allegro | gyorsan |
| allemande | páros ütemű, lassú német néptánc. Régi szvitzenében nyitó vagy II. tétel |
| alt | sötét színezetű, mély női hang |
| alteráció | egy hangnem alaphangjainak módosítása |
| ambitus | hangterjedelem |
| amoroso | szerelmesen |
| ancora | még… |
| andante | lassan, lépésben |
| andantino | lassacskán |
| animato | lelkesen |
| antifonális éneklés | Hívek és a kórus felegetése egymásnak |
| a piacere | tetszés szerint |
| appassionato | szenvedélyesen |
| appena | alig |
| ária | Rendszerint érzelmes, lírai tartalmú szólóének, melyet a teljes zenekar kísér. |
| arioso | az áriánál kisebb terjedelmű, zárt formát nem alkotó szólóének |
| armonico | lásd üveghang |
| arpeggio | hárfaszerűen |
| assai | nagyon |
| assez | nagyon |
| a tempo | tempó szerint. Legtöbbször visszatérés egy régebbi tempóba. |
| atonalitás | hangnemnélküliség, főleg a dúr-moll hangrendsze |
| attacca | Rajta! Indíts!(Két zenei tétel szünet nélküli összekötése) |
| augmentáció | a zene ritmikai értékeinek növelése (azaz a zene lassítása) |
B
 |
|
| ballada | drámai elbeszélés |
| bariton | középfekvésű férfihang |
| barokk | 1600-1750-ig uralkodó zenei stílus |
| basszus | sötét színezetű, mély fekvésű férfihang |
| battuta | ütem, ütés A battuta – visszatérés egy feszesebb tempóhoz a lazább után. |
| bel canto | szép ének; régi olasz éneklési stílus |
| ben, bene | jól |
| bicinium | kétszólamú ének |
| bitonalitás | kettős hangnemiség, két hangnem egyidejű használata |
| blattolni, blattolás | első látásra énekelni, lapról játszani(a prima vista), azonnali kotta-, vagy tabulatúraolvasás |
| boleró | lassú, hármas ütemű spanyol néptánc |
| bouché | fojtva. Ilyen lehet pl. a zárt ajakkal történő éneklés |
| bourrée | élénk, páros ütemű francia tánc; a barokk szvitzenében gyakori |
| brillante | csillogóan |
| brio | lendület, erő |
| bé (b) | módosítójel, amely az utána következő hangot fél hanggal leszállítja (cesz, desz, esz) |
| C
|
|
| calando | lassulva és halkulva |
| calcando | fokozatosan gyorsulva |
| calmato, calmo | nyugodtan |
| cantabile, cantando | énekelve, dallamosan |
| canto | ének, dallam |
| cantus primus | fődallam, amelyet kísérőszólamok vesznek körül |
| canzone | dal, ének |
| capriccio | szeszély. Szabad formában írt zenemű |
| capriccioso | szeszélyesen |
| cavatina | kis terjedelmű áriácska |
| cedendo | lasulva |
| cédez | lassítani |
| cezura | rövid pihenő a zene során |
| chaconne | változatok egy hármas ütemű dallam felett; régi táncforma |
| chanson | dal |
| ciklus | sorozat |
| clavecin | csemballó, a zongora őse, a 16-17. század közkedvelt billentyűs hangszere |
| coda | befejező rész |
| colla parte | gyütt a szólammal,utasítás a főszólamhoz való igazodáshoz |
| come prima = come sopra | mint először. Utasítás, hogy a következő rész ugyanúgy legyen előadva, mint az első. |
| commodo, comodo | kényelmesen |
| con | -val, -vel |
| concerto | Egy hangszer áll szemben a zenekarral. |
| concerto grosso | Néhány hangszer áll szemben a zenekarral.
több tételből álló, szólóhangszerre vagy szolisztikus csoportra és zenekarra írt barokk zenélési forma |
| concitato | izgatottan |
| con sentimento | érzéssel |
| con tristezza | szomorúan |
| corona | megállás |
| courante | hármas ütemű francia tánc, a régi szvitek gyakori tétele |
| crescendo, cresc. | fokozatosan erősödve, növekvő hangerővel |
| D
|
|
| da capo (D.C.) | elölről |
| da capo al fine | (D. c. al fine) a zeneművet elölről ismételni a végét jelentő fine szóig |
| da capo ária | a 17-18. század gyakori áriatípusa, amelyben a középrész után nem írták le újra az első részt, hanem a D. c. al fine jelzéssel utaltak az ismétlésre |
| dal segno | ismétlés a jeltől, |
| deciso | határozottan, kiemelve |
| decrescendo | fokozatosan halkulva, csökkenő hangerővel |
| diatonikus skála | az ókori görögöktől származó, a hétfokú hangsorral megegyező fogalom. |
| diminúció | a zene ritmikai értékeinek csökkentése (azaz a zene gyorsítása) |
| diminuendo, dim. | csökkentve a hangerőt |
| disztonál | hamisan énekel |
| divisi | megosztva |
| dolce | lágyan, édesen, gyengéden |
| dolcissimo | nagyon lágyan |
| dolente | fájdalmasan |
| doloroso | fájdalmasan |
| domináns | a klasszikus dúr-moll rendszer V. fokára épülő akkord, utána legtöbbnyire az alaphangnem következik |
| doppio | kétszeres |
| dovce | lágyan |
| drámai szoprán | kissé sötét színezetű, magas női hang |
| due | kettő |
| duett | két szólóhangra vagy szólóhangszerre írt zenemű |
| durata | időtartam |
| E
|
|
| e | és |
| echo | visszhang |
| ed | és |
| edgészhang | a nagyszekund másik neve |
| eguale | egyenletesen |
| egytagú forma | Egy periódusból áll. A |
| egyszerű kéttagú forma | Két különböző periódusból áll. A–B A zeneművészetben legalább egy-egy periódust tartalmazó két részből álló, egyszerű zenei forma (A-B), amelyet gyakran alkalmaztak a barokk szvit tánctételeiben, kibővített változata pedig a barokk szonátaformája. |
| ellenpont | (punctus contra punctum, Kontrapunkt) több szólamű szerkesztési elv, legfejlettebb alakjai: a kánon és a fúga |
| előjáték | operákat, operafelvonásokat, baletteket vagy oratóriumokat bevezető zene. Míg a nyitány önálló, zárt zenei formát jelent, addig az előjáték megszakítás nélkül torkollik a cselekménybe |
| energico | erélyesen |
| en dehors | kiemelve, dallam vagy szólam kiemelésére utasít |
| epizód | közjáték. A rondóformákban a főtéma ismétlődései közé beékelt, azzal ellentétes hangzású zenei anyag |
| eroico | hősiesen |
| espressivo (espr.) | érzéssel, kifejezéssel |
| étouffé | tompítva |
| eufónia | széphangzás, jóhangzás |
| F
|
|
| fantázia | kötetlen, rögtönzésszerű zenei forma |
| félhang | a kisszekund másik neve |
| fermata | korona, nyugvópont, megállás. A vele jelölt hang vagy szünet értékét megnyújtja, zenei nyugvópontot jelent |
| feroce | vadul |
| fieramente | büszkén |
| flebile | panaszosan |
| főhármashangzatok | valamely hangsor I., IV. vagy V. fokára épített hármashangzatok neve |
| forte | hangosan, erősen |
| fortepiano | erősen, majd halkan |
| fortissimo | nagyon hangosan, nagyon erősen |
| forzando, forzato | erősítve, hangsúlyosan |
| fúga | Az egymást utánzó szólamok nem azonosak, csak hasonlóak.
(futás, kergetőzés) Az barokk polifónia legmagasabb rendű formája, amelyben a belépő szólamok egymást utánozzák (imitálják). A főszólam neve dux, a dominánson lép be a comes, és az ellentétet képviseli a contrasubjectum. Az egymást utánzó szólamok kánonszerűen lépnek be. |
| funebre | gyászosan |
| fuoco | tűz |
| furioso | dühödten |
| fúvósötös hangszerei | fuvola, oboa, klarinét, kürt, fagott. |
| G
|
|
| g-kulcs | (violinkulcs) a második vonalon jelöli a g hang helyét |
| gagliarda | hármas ütemű, élénk tempójú, régi olasz ugrótánc |
| gavotte | páros ütemű, ünnepélyes jellegű régi francia tánc |
| gigue | többnyire páratlan ütemű, élénk tempójú tánc. A 17-18. század táncszvitjének utolsó tétele |
| giocoso | tréfásan |
| giusto | pontosan |
| gli altri | a többiek |
| glissando | siklás |
| gradatamente | fokozatosan |
| grandioso | hatalmasan |
| grave | súlyosan, igen lassan |
| grazioso | kecsesen |
| gregorián | Gergely pápa gyűjtötte össze és rendeztette. A római katolikus egyház egyszólamú, latin nyelvű, hangszerkíséret nélküli énekei. |
| gridando | kiáltva |
| H
|
|
| habanera | páros ütemű, kubai eredetű spanyol tánc |
| hangfogó | (sordino, Dämpfer) vonós és rézfúvós hangszereknél alkalmazott szerkezet a hangerősség csökkentésére |
| hangszerelés | egy zeneműnek több hangszerre vagy zenekarra való alkalmazása |
| hangérték | a hangok időtartamát jelöli |
| hármashangzat | klasszikus értelemben egy hangsor első, harmadik és ötödik hangjának együttese. Van dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzat |
| himnusz | ünnepélyes hangzású dicsőítő dal |
| homofónia | olyan többszólamú zene, amelyben egy vezető szólam mellett a többi szólam csak a kíséret szerepét tölti be, a polifónia ellentéte |
| I
|
|
| imitáció | utánzás; olyan többszólamú zenei szerkesztésmód, amelyben a kezdő szólamot a később belépő szólamok leutánozzák (kánon, fúga) |
| impetuoso | viharosan |
| impromptu | rögtönzés; kis terjedelmű, szabad formájú zenemű |
| improvizáció | rögtönzés |
| in rilievo | kidomborítva |
| incalzando | sietősen |
| intermezzo | közjáték, közzene |
| K
|
|
| kádencia | nagyobb áriákban vagy versenyművekben az énekes vagy a hangszeres művész virtuóz szólója. Régente rögtönzésszerűen előadott, formailag kötetlen zenei részlet |
| kamarazene | kis hangszeres együttesre írt zenemű |
| kánon | Utánzás. A szólamok ugyanazt a dallamot ismétlik, tehát a ritmus és a szöveg azoonos, de az egyes szólamok nem egyszerre, hanem egymás után, azonos időközökben lépnek be.
Az imitáció legszigorúbb változata, amelyben az első szólam valamennyi lépését a belépő további szólamok pontosan követik. |
| kantáta | Szólóhangokra, énekkarra és zenekarra írt mű. Inkább lírai jellegű. |
| koloratúrszoprán | rendkívül mozgékony, díszítéseket, futamokat könnyen éneklő, magas női hangfajta |
| korál | Egyszólamú protestáns egyházak népéneke, nyugodt, lépésszerű tempóval, lépcsőzetes dallamokkal, könnyen énekelhető. |
| kvartett | négy hangszer vagy énekes együttese (lásd vonósnégyes) |
| kvint | latin quinta = ’ötödik’, a zenében a diatonikus hangsor ötödik fokát jelenti, illetve azt a hangközt, amely az első fokot az ötödiktől elválasztja. |
| kvintett | Öt különböző hangszer muzsikál.
Öt hangszerre vagy énekhangra írt mű. |
| kvintváltó dallamok | a régi magyar népdalok között gyakran előforduló típus, amelynek második része az elsőt öt hanggal (kvint) mélyebben pontosan megismétli |
| L
|
|
| lamento | kesergő, drámai hangvételű, hosszabb arioso, a 17. század operáiban gyakori |
| ländler | a lassú keringő régebbi, népi formája |
| languendo | vágyakozóan |
| lapról olvasás | lásd a prima vista |
| largamente | szélesen, lassan |
| larghetto | kissé szélesen, lassacskán |
| largo | szélesen; a leglassúbb tempó jelölése |
| lauda | vallásos dicsőítő ének |
| legato | kötve, kötötten; a hangok megszakítás nélkül kövessék egymást. Jele: kötőív |
| leggiero | könnyedén |
| lento | lassan |
| lieto | vidáman |
| lírai szoprán | lágy színezetű, magas női hang |
| lírai tenor | lágy színezetű, magas férfihang |
| liturgia | <görög>Nyilvános, vallásos közösségi szertartást és annak rendjét jelenti. PL.: mise, keresztelés, esküvő, temetés… Különböző vallások szertartásain elhangzó énekes vagy hangszeres muzsika. |
| lontano | távolról |
| lugubre | komoran |
| lunga | hosszan |
| lusingando | hízelegve |
| M
|
|
| madrigál | jelentése anyától való; anyanyelvi énekes műfaj;
többszólamú, kíséret nélküli (a capella) társas ének. |
| maestoso | fenségesen |
| maggiore | dúr |
| malinconico | mélabúsan |
| mancando | csökkentve |
| marcatissimo | nagyon nyomatékosan |
| marcato | nyomatékosan |
| marche funèbre | gyászinduló |
| marziale | harciasan |
| mazurka | a keringőnél lassúbb, hármas ütemű lengyel nemzeti tánc |
| melizmatikus | egy szótagra több, díszített hang (szillabikus=egy szótagra egy hang) |
| meno | kevésbé |
| menüett | hármas ütemű, mérsékelt tempójú, régi francia udvari tánc. A klasszikus szvit- és szimfóniairodalomban gyakori |
| messa | mise |
| mesto | búsan |
| metronóm | rugós szerkezetű, állítható sebességű ingamozgást végző készülék. A zeneművekben található metronómjelzés (pl. M. M. = 100) azt jelenti, hogy a készülék hányat kattanjon percenként |
| mezza voce | félerős hangon |
| mezzoforte | (mf) középerősen |
| mezzopiano | félhalkan |
| mezzoszoprán | a szoprán és alt hangszín közötti női hang |
| minore | moll |
| mise | Állandó és változó részekből áll. Részei: Állandó részek: Kyrie, Glória, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei |
| miserioso | titokzatosan |
| missa | mise |
| moderato | mérsékelt tempóban |
| moduláció | átmenet egy hangnemből valamely más hangnembe |
| molto | nagyon (pl. molto allegro = nagyon gyorsan) |
| morbido | szelíden |
| morendo | elhalóan |
| mosso | mozgalmasan |
| motetta | Latin nyelvű, vallásos tatalmú, több szólamra írt énekkari alkotás.
A 15-16. századtól kezdve, imitációs felépítésű, többszólamú énekes kompozíció. Míg a madrigál világi, addig a motetta főként vallási tárgyú műfaj |
| moto | mozgás |
| musette | duda; francia pásztortánc. Jellegzetessége a dudaszerű kísérőszólam |
| musica | muzsika, zene |
| N
|
|
| neumák | a korai középkor hangjegyírása |
| noktürn | szerenádhoz hasonló, lírai zenemű |
| non | nem |
| NY
|
|
| nyitány | operákat, baletteket bevezető önálló zenedarab. Később önálló, programmal bíró zenemű |
| O
|
|
| opera | dalmű, daljáték, énekes színjáték A XVIII. századra két típusa alakult ki: Opera seria – komoly opera és Opera buffa–vígoperaA szólóének lehetőségei az operában:
|
| opera buffa | vígopera |
| opera seria | komoly opera |
| opus | mű, munka. A zeneszerző adott alkotásának sorszámát jelenti, az alkotó életművén belül. Pl.: op. 36 |
| oratórium | Főleg ószövetségi események megzenésítése. A mesélő a testo. A szereplők nem játsszák el a történetet, hanem hangversenyszerűen, énekelve aadják elő. |
| orchester | lásd zenekar |
| ordinario | rendes módon |
| orgonapont | hosszan kitartott hang, amly körül a többi szólam mozog, és változtatja a harmóniákat |
| ostinato | makacs; egy adott ritmus vagy dallamfordulat többszöri ismételgetése |
| P
|
|
| parlando | elbeszélő, kötetlen tempójú előadási mód |
| partitúra | vezérkönyv; a karmester szólama, amelyben valamennyi énekelt vagy hangszeren játszott szólam megtalálható, áttekinthető és jól olvasható |
| passacaglia | hármas ütemű, olasz vagy spanyol eredetű tánc, a chaconne-hoz hasonló |
| passió | Jézus szenvedédének története. |
| passione | szenvedély |
| patetico | pátosszal |
| pauza | (pause) szünet |
| pavane | páros ütemű, méltóságteljes, olasz vagy spanyol eredetű énekes körtánc |
| perdendosi | elhalóan |
| periódus | 2 ützem = motívum, 2 motívum = frázis, 2 frázis = periódus. 1.frázis = kérdés, 2.frázis = válasz. |
| pesante | súlyosan |
| piacevole | kedvesen |
| piangendo | panaszosan |
| pianissimo | nagyon halkan |
| piano | halkan |
| pizzicato | pengetve; a vonós hangszereknél használatos játékmód. Jelölése: pizz. Ha ismét vonóval folytatják, arco jelölést alkalmaznak |
| più | több (pl. più forte = több erővel, erősebben) |
| poco | kissé (pl. poco piano = kissé halkan) |
| poco a poco | fokról fokra |
| poi | azután |
| polifónia | olyan többszólamú zenei szerkesztésmód, amelyben minden szólamnak önálló szerepe és jelentősége van. A homofónia ellentéte |
| poliritmika | többritmusúság; az egyes szólamok különböző ritmusúak |
| politonalitás | többhangneműség; olyan zenemű, amelyben két vagy több hangnem egy időben szerepel |
| precipitando | nekirohanva |
| preklasszikus stílus | a kései barokk, a klasszikát megelőző zenei korszak jelölése |
| prelúdium | előjáték |
| prestissimo | nagyon gyorsan |
| presto | gyorsan, sebesen |
| prima, primo | első |
| programzene | Címmel és tartalommal ellátott hangszeres zene. |
| psalmus | zsoltár |
| Q
|
|
| quasi | mintegy |
| quieto | nyugodtan |
| quodlibet | ”ahogy tetszik”, régi társas muzsikálási mód, amikor olyan önmagukban is önálló vagy különböző dallamokat énekeltek vagy muzsikáltak, amelyek együtt is jól hangzanak |
| R
|
|
| ragtime | néger eredetű, páros ütemű amerikai tánc |
| rallentando | lassítva |
| rapidamente | gyorsan |
| rapido | gyorsan, sebesen |
| rapszódia | fantáziaszerű, nemzeti motívumokra épülő hangszeres zenemű |
| recitativo | A beszéd lejtését követő, deklamáló énekbeszéd, mely a drámaiság lefőbb hordozója. Az énekest a csembaló vagy orgona, vagy lant és cselló kíséri.
Olyan éneklésmód, amely ritmikájában és lejtésében pontosan követi a szöveget, előadásmódja ezért inkább deklamálás jellegű. A régi operákban és oratóriumokban vagy kantátákban az áriákat előzi meg |
| recitativo accompagnato | zenekarral kísért recitativo |
| recitativo secco | többnyire csemballón megszólaltatott, akkordokkal kísért recitativo |
| relatív hallás | amikor egy megadott hanghoz viszonyítva következtetünk a következő hangok magasságára. Ellentéte az abszolút hallás |
| religioso | áhítatosan |
| repetizione | ismétlés |
| replica | ismétlés |
| requiem | gyászmise, halotti mise |
| responzorális éneklés | Szóló – kórus váltakozása |
| ricercare | fúgaszerű kompozíció |
| rinforzando | erősödve |
| risoluto | határozottan |
| risvegliato | frissen |
| ritartando | lassítva |
| ritenuto | fokozatosan lassítva, visszatartva |
| románc | szabad formában írt, érzelmes zenedarab |
| rondó | Körtánc. Élénk ritmusú, vidám. Középkori. A–B–A–C–A–D–A
Régi francia körtánc, Főelve: a rondótéma többszöri visszatérése; A klasszikus szimfóniák utolsó tétele |
| rubato | csapongva; egy-egy hang értékének önkényes meghosszabbítása vagy megrövidítése |
| rustico | parasztos |
| S
|
|
| sarabande | régi spanyol szólótánc: lassú, súlyos, hármas ütemű. A szvitzenében rendszerint a courante és a gigue között található |
| scherzando | játékosan |
| scherzo | tréfa; a klasszikus szimfóniák vagy szonáták vidám karakterű tétele. A menüettből fejlődött, szerkezete vele azonos. A romantikus zenében önálló karakterdarab |
| scorrevole | folyamatosan |
| secco | szárazon, röviden |
| seconda, secondo | második |
| segno | jel |
| segue | következik |
| seguidilla | gyors, hármas ütemű spanyol tánc |
| semplice | egyszerűen |
| sempre | mindig |
| sentimento | érzéssel |
| senza | nélkül |
| serrando | gyorsítva |
| sforzando, sforzato | hangsúlyozva, erősen |
| siciliano | régi olasz pásztorének |
| simile | hasonlóan |
| sin, sino | -ig |
| smorzando | elhalóan |
| solo | egyedül |
| sonoro | zengzetesen |
| sostenuto | visszatartva |
| sotto voce | fojtott hangon |
| spianato | simán (egyenletesen) |
| spiritozo | lelkesen |
| Stabat Mater | Jézus Anyjának, Máriának iszonyatos szenvedése Jézus keresztre feszítése után. |
| stílus | valamely kor, művész vagy műfaj ismertetőjeleinek összessége |
| stranscinando | vontatottan |
| strepitoso | zajosan |
| stretta | gyors, élénk tempójú, virtuóz ária |
| stringendo | hajtva (gyorsítva) |
| subito | hirtelen |
| SZ
|
|
| szerenád | esti zene; egyszerűbb, több tételes forma hangszeres vagy énekes együttesekre |
| szillabikus | egy szótagra egy hang (melizmatikus = egy szótagra több, díszített hang) |
| szimfonikus költemény | Míg a szimfóniában a tételek között rövid szünet van, addig a szimfónikus költemény egyetlen hömpölygő zene.Zenekarra írt, irodalmi, képzőművészeti vagy történelmi program ihlette, szabad formájú kompozíció. |
| szimfónia | zenekarra írt szonáta; több tételes zenekari forma; |
| szolfézs, szolmizáció | a kottáról éneklés legegyszerűbb és legcélravezetőbb módja, az iskolai énekoktatás módszere |
| szonáta | több tételes, hangszeres forma. A tételek többnyire: I. gyors, szonátaforma; II. lassú, dal- vagy variációs forma; III. mérsékelt vagy élénk táncforma (menüett vagy scherzo); IV. gyors, rondóforma |
| szonátaforma | a klasszikus zenében rendszerint háromrészes: expozíció (fő-, mellék- és zárótéma), kidolgozás, visszatérés (az expozíció megismétlése), esetleg coda (zárórész) |
| szonatina | kis szonáta |
| szoprán | magas fekvésű, világos színezetű női vagy gyermekhang |
| szubdomináns | valamely hangsor IV. fokára épülő hármashangzat |
| szünet | egyes szólamok időleges szünetelésére szolgáló jelzések |
| szvit | Több, egyenként lezárt, de a műben mégis összetartozó tételből álló alkotások ciklikus formát képeznek. Ezek közül a legrébebbi a szvit. Gyors–lassú–gyors. Főleg tánctételekből álló sorozat szóló hangszerre, vagy zenekarra. Később menüett is belekerült.A 17. században kialakult több tételes hangszeres forma; stilizált táncok sorozata. |
| szvit tételei | Allamande, Courante, Sarabande, Gigues |
| T
|
|
| tacet | hallgat; az illető szólam a tételben nem szerepel |
| taktus | lásd ütem |
| taktusvonal | ütemvonal; az egyes ütemeket egymástól elválasztó függőleges vonal a kottában |
| tangó | argentin eredetű népies tánc, a húszas évek közkedvelt társasági tánca |
| tanto | nagyon |
| téma | zenei gondolat |
| temperálás | mérséklés; a régi hangrendszerekben más hangmagassága volt a fisz és gesz stb. hangoknak. Az oktávot Werckmeister osztotta 12 egyenlő félhangra, így a fenti hangok egymással azonosak lettek |
| tempo | a zenemű időmértékének, sebességének meghatározása |
| teneramente | gyengéden |
| tenor | világos színezetű, magas férfihang |
| tenuto | tartva |
| tétel | olyan, önmagában zárt zenedarab, amely valamilyen ciklikus formának (szonáta, szimfónia, szvit) egy része |
| thesis | súlyos ütemrész. Ellentéte az arsis = súlytalan ütemrész |
| tokkáta | billentyűs hangszerre írt virtuóz, szabad formájú zenedarab |
| tonika | alaphangnem; valamely hangsor I. fokára épülő akkord |
| tornando | visszatérve |
| többszólamú zene | Két vagy több hang, illetve dallam azonos időben csendül össze. |
| törzshangok | az előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr) módosítatlan hangjai |
| törzshangsor | előjegyzés nélküli hangsor (c-dúr) |
| tosto | sebesen |
| tranquillo | nyugodtan |
| transzponálás | valamely zenemű áthelyezése más hangnembe |
| tremoló | a vonó szapora fel-le mozgatásával előidézett hanghatás |
| tricinium | három énekhangra írt zenemű |
| trilla | két szomszédos hang lehető leggyorsabb váltakozó megszólaltatása |
| trió | három hangszerre írt zenemű vagy már értelemben egyes részes formák (tartós forma: menüett, scherzo) középső része |
| triola | három, egyenlő értékű hangból álló egység, amely egy mérőütés időtartama alatt szólal meg |
| triós forma | Az egyszerű zenei formák alkotnak nagyobb zenei egységeket, összetett formákat. Ilyen például a triós forma: visszatéréses háromtagú, de az egyes részek két- vagy háromtagú egyszerű formákból állnak. A három nagy egység neve:
|
| triste | szomorúan |
| troppo | túlságosan |
| tutta (la) forza | teljes erővel |
| tutti | a teljes zenekar vagy énekkar belépését jelzi szólórészek után |
| U
|
|
| unisono | egyszólamúan |
| uniti | együtt |
| Ü
|
|
| ütem | metrikus egység, amely mindig két főhangsúly közé esik |
| ütemmutató | törtszám, amely a zenemű vagy egy zenei részlet metrikus alapbeosztását mutatja (pl. 4/4) |
| üveghang | a vonós hangszereken a húr bizonyos csomópontjának gyenge érintésével képezhető harmonikus felhangok |
| V
|
|
| valcer | keringő; a múlt század divatos, hármas ütemű, lendületes társastánca |
| variáció | valamely zenei téma átalakulása olyképpen, hogy e megváltoztatott formában is felismerhető legyen az eredeti gondolat |
| variációs forma | Az adott dallamot többféle variációban hozzák vissza. |
| veloce | sebesen |
| versenymű | Ciklikus forma (concerto) szólóhangszerre írt zenekarkíséretes, több tételes zenemű |
| vibrato | rezgetett (hang) |
| vide | lásd |
| vigoroso | erélyesen |
| villanella | népies dallamokon alapuló olasz táncdal, utcai dal |
| villotta | a villanella elődje |
| viola | brácsa, mélyhegedű |
| violento | hevesen |
| vivace | élénken, gyorsan |
| visszatéréses háromtagú forma | A––A |
| visszatéréses kéttagúság | A– A két periódus második fele, vagyis a válaszok azonosak. „A” periódus: a kérdés – a válasz „B” periódus: b kérdés – a válasz |
| vivacissimo | nagyon élénken, nagyon gyorsan |
| vivo | élénken |
| vokális zene | énekhangra írt és előadott zene. Ellentéte az instrumentális (hangszeres) zene |
| volti subito | gyorsan lapozz, fordíts |
| vonósnégyes | két hegedűre, brácsára és gordonkára írt zenemű, egyben maga az együttes neve |
| Z
|
|
| zenekar | hangszerjátékosok együttese. Van vonós-, fúvószenekar, valamint vonós, fúvós és ütőhangszerekből álló szimfonikus zenekar |
| zongorakivonat | zenekari mű zongoraátirata |
| zongoraötös | Vonós négyes + zongora |
