A korábbi cikkünk (Improvizáció a hangnemtől az akkord kifejezéséig – C, Am, F, G) a Micimackó akkord szekvenciájára is ráhúzva:

 

MICIMACKÓ

A versszak:

 C               Em
Egy napon, mikor Micimackónak
 F           G
Semmi dolga nem akadt,
C                   Em
Eszébe jutott, hogy tenni kéne
 F             G
Valami nagyon fontosat.
Am           Em
Elment tehát Malackához,
 F             C
Hogy meglesse, mit csinál.
    Am        F
De Malackánál éppen akkor
D7            G
Senkit nem talált.

A refrén:

C             F
Minél inkább havazik,
G             C
Annál inkább hull a hó.
C             F
Minél inkább hull a hó,
G             C
Annál inkább havazik.
 F            C
Hull a hó és hózik-zik-zik,
G           C
 Micimackó fázik-zik-zik,
 F            C
Hull a hó és hózik-zik-zik,
G           C
 Micimackó fázik.

Hangnem meghatározása:

Milyen hangnemben van ez az akkord szekvencia?

• Ez a szekvencia C-dúr hangnemben van.

Honnan tudjuk, hogy ez a hangnem?

• A négy akkord mindegyike a C-dúr skála hangjaiból (C, D, E, F, G, A, H) épül fel:
  • • C, Em, F, G
    • Am, Em, F, C
    • Am, F, D7, G
    • C, F, G, C

C	(I. fok – tonika)
Am	(VI. fok – párhuzamos moll)
F	(IV. fok – szubdomináns)
G	(V. fok – domináns)
Em	(III. fok – mediant)
D7	D másodlagos domináns szeptim, amely a G akkordra vezet át.

Diatonikus funkcióelemzés

Nézzük meg, hogy az adott akkordot, melyik skálákra épített hármashangzat tartalmazza!

• Korábbi cikkhez képest a D7 nem került kifejtésre:

Jelen esetben a D7 egy másodlagos domináns, tehát ez nem egy diatonikus akkord a C dúrban.

• A C dúr diatonikus II. foka D moll lenne.

D dúr akkord ezekben a skálákban jelenik meg:

• Ez jelen esetben a fenti ok miatt nem kerül elemzésre, szükségtelen.

Mi változik ezáltal a C dúr skála modálisaihoz, móduszaihoz képest?

Csupán egy-egy hangot cserélsz ki benne, amivel színező móduszokat hozol létre:

 

Melyik akkordot nézzük?	Melyik skálában jelenik meg az akkord?	Az adott skálában hányadik fokon és melyik az alap skálához képest eltérő hang?
C akkordra:	C-dúr skálában G-dúr skálában F-dúr skálában	C-dúr skála (az I. fokon C-jón) (normál, letisztult dúr) G-dúr skála (a IV. fokon C-líd) (F# miatt lebegő, modern) F-dúr skála (az V. fokon C-mixolíd) (B miatt bluesos, dögös)
Am akkordra:	C-dúr skálában G-dúr skálában F-dúr skálában	C-dúr skála (a VI. fokon A-eol) (szomorú, klasszikus, természetes) G-dúr skála (a II. fokon A-dór) (F# miatt dögös, jazzes, funkys, Santana-stílus) F-dúr skála (a III. fokon A-frig) (B miatt egzotikus, spanyolos, sötét, drámai)
F akkordra:	F-dúr skálában   C-dúr skálában B♭-dúr skálában	F-dúr skála (az I. fokon F-jón) (B miatt tiszta, megszokott, kiegyensúlyozott dúr) C-dúr skála (a IV. fokon F-líd) (H miatt lebegő, álomszerű, modern, filmzenei) Bb-dúr skála (az V. fokon F-mixolíd) (Eb miatt bluesos, dögös, funkys (F7 karakter))
G akkordra:	G-dúr skálában D-dúr skálában C-dúr skálában	G-dúr skála (az I. fokon G-jón) (F# miatt tiszta, nyugodt, klasszikus dúr (Gmaj7)) D-dúr skála (a IV. fokon G-líd) (C# miatt lebegő, álomszerű, modern, filmzenei) C-dúr skála (az V. fokon G-mixolíd) (F miatt bluesos, dögös, feszült (G7 karakter))
Em akkordra:	G-dúr skálában D-dúr skálában C-dúr skálában	G-dúr skála (a VI. fokon E-eol) (szomorú, klasszikus, természetes) D-dúr skála (a II. fokon E-dór) (C# miatt dögös, jazzes, funkys) C-dúr skála (a III. fokon E-frig) (félhang lépés E és F között.)
D7 akkordra:		Alap skála a D7-re: G-dúr skála / D-mixolíd (D – E – F# – G – A – H – C). Ez tökéletesen rásimul a D7 akkordra (tartalmazza az F# tercet és a C szeptimet is). ​Módusz-váltás a szólóban: Amikor megérkezik a D7 akkord, a C-dúr skála F hangját F#-re cseréled, ezzel létrehozva a D-mixolíd (G-dúr) hangkészletet, ami visszavezet a G-dúr akkordra. A színező hangot érdemes átmenőhangként vagy tudatos feszültségkeltésként használni, nem pedig hosszan kitartani.