Induljunk el egy egyszerű akkord szekvenciából és érjünk el addig, hogy milyen hangokkal improvizálhatsz erre, az akkordokat lekövetve, tudatosan és nem csak zsigerből.
A cikkben nem általánosan kerül megfogalmazásra, hanem egy jól ismert akkord-menettel szemléltetjük. Szóval kezdjük el a hangnem meghatározásával.
Hangnem meghatározása:
Milyen hangnemben van ez az akkord szekvencia?
C Am F G
- Ez a szekvencia C-dúr hangnemben van.
Honnan tudjuk, hogy ez a hangnem?
- A négy akkord mindegyike a C-dúr skála hangjaiból (C, D, E, F, G, A, H) épül fel, a klasszikus I – vi – IV – V fokszámú akkordmenetet alkotva:
| C | (I. fok – tonika) |
| Am | (VI. fok – párhuzamos moll) |
| F | (IV. fok – szubdomináns) |
| G | (V. fok – domináns) |
- Olvasd el, az Akkordkör elméletét, vagyis milyen akkordok építhetők fel az egyes skálákra.
- További infók az Akkordkör elmélete – hangnem meghatározása – fokok, funkciók.
- Kapcsolódó cikkünk:
Milyen skálát játszhatok rá?
- A fenti példára vonatkozóan, mivel a teljes akkordmenet C-dúrban van, a C-dúr skálát tudjuk rá játszani.
- (Minden akkord hangja a C-dúr skálából származik), a C-dúr skála végig tökéletesen illeszkedik az egész szekvenciára.
- Az alap tonalitásban az akkordok jelentős része a hangnem skálájából vezethető le. Ellenpéldák:
- szekunder dominánsok,
- kölcsönzött akkordok,
- modális csere,
- blues domináns akkordjai,
- jazz alterált akkordjai.
- Találsz további példákat is:
Milyen modális skálákat játszhatok rá?
- A C-dúr skála hangjait használhatod, akkor technikailag a C-dúr modális skáláinak (a móduszait) játszhatod rá.
- (D-dór, E-frig, F-lídi, G-mixolíd, A-eol, H-lokri) a hangjait fogod le. Lásd a modális kört.
- Használhatod a C-dúr / A-moll pentaton skálát is az egész akkordmenet alatt.
Miért nem jó így a skála?
Hiába játszom rá bármelyik C dúr modális móduszait, ugyanúgy a C dúr skála hangjai lesznek benne, ugyanis bármelyik módusza pontosan a C-dúr hangjaiból áll: C, D, E, F, G, A, H.
Ha egy C-dúr akkordmenetre E-ről indítva játszod le ezeket a hangokat, a fül nem E-frig skálaként fogja hallani, hanem egyszerűen a C-dúr skála egy olyan dallamaként, ami az E hangról indul.
Még annak ellenére sem jó, ha a skála szerkezete megváltozik, tehát már nem 2 – 1/2 – 3 – 1/2 lesz, hanem más.
| 1 | 1 | 1/2 | 1 | 1 | 1 | 1/2 | 1 | 1 | 1/2 | 1 | 1 | 1 | 1/2 | |
| Dúr | C | D | E | F | G | A | H | C | ||||||
| Dór | D | E | F | G | A | H | C | D | ||||||
| Fríg | E | F | G | A | H | C | D | E | ||||||
| Líd | F | G | A | H | C | D | E | F | ||||||
| Mixolíd | G | A | H | C | D | E | F | G | ||||||
| Moll | A | H | C | D | E | F | G | A | ||||||
| Lokriszi | H | C | D | E | F | G | A | H |
Miért nem jó így akkordbontással?
Ha ugyanezt akkordonként bontjuk, mindössze annyi változik, hogy az adott akkordot „kifejezve (3 hangját játszva)”, csak az változik, hogy
- melyik hangot teszed hangsúlyossá, vagy
- melyik hangra érkezel meg.
| C akkord esetén: | C – D – E – F – G – A – H |
| Am akkord esetén: | A – H – C – D – E – F – G |
| F akkord esetén: | F – G – A – H – C – D – E |
| G akkord esetén: | G – A – H – C – D – E – F |
Hogyan lehet jobban csinálni?!
AKKORDKÖVETŐ SKÁLAVÁLTÁS (Arpeggio + Skálák)
Ha azt szeretnéd, hogy a szólód minden pillanatban jobban lekövesse a kíséretet, valójában az adott akkord arpeggióját (akkordfelbontását) egészítsd ki a C-dúr skála többi, pentaton hangjával. (Az akkor hármashangzatból kihagyható a kvint.)
- Érdemes kitérni itt a CAGED rendszerre is.
| C akkordra: | C-dúr arpeggio (C-E-G) + C-dúr pentaton |
| Am akkordra: | A-moll arpeggio (A-C-E) + A-moll pentaton (vagy A-moll skála) |
| F akkordra: | F-dúr arpeggio (F-A-C) + F-dúr pentaton |
| G akkordra: | G-dúr arpeggio (G-H-D) + G-dúr pentaton (vagy G-mixolíd) |
Hogyan lehet még jobban csinálni?!
Diatonikus funkcióelemzés
Nézzük meg, hogy az adott akkordot, melyik skálákra épített hármashangzat tartalmazza!
Tehát egyenként mindegyiket elemezzük ki és ezt követően nézzük meg, mi változik a C modálisaihoz képest.
- C
- Am
- F
- G
Szóval akkor újra vegyük elő az akkordkör elméletét vagyis, melyik skálák(ra épített hármas hangzat) fejezi ki a keresett akkordot,
vagy hogy jobban érthető legyen. C dúr akkord mely skálákban jelenik meg?
| Fokok: | ||||||
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. |
| Dúr skálákra építhető hármashangzatok: | ||||||
| Dúr | Moll | Moll | Dúr | Dúr szeptim | Moll | Szűkített |
| Moll skálákra építhető hármashangzatok: | ||||||
| Moll | Szűkített | Dúr | Moll | Moll | Dúr | Dúr szeptim |
C dúr akkord ezekben a skálákban jelenik meg:
- C-dúr skálában az I. fokon -> c-d-e-f-g-a-h-c
- G-dúr skálában a IV. fokon -> g-a-h-c-d-e-f#-g
- F-dúr skálában az V. fokon -> f-g-a-b-c-d-e-f
| Fokok: | ||||||
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. |
| Dúr skálákra építhető hármashangzatok: | ||||||
| Dúr | Moll | Moll | Dúr | Dúr szeptim | Moll | Szűkített |
| C Dúr | D Moll | E Moll | F Dúr | G Dúr szeptim | A Moll | H Szűkített |
| G Dúr | A moll | H Moll | C Dúr | D Dúr szeptim | E Moll | F# Szűkített |
| F Dúr | G Moll | A Moll | B Dúr | C Dúr szeptim | D Moll | E Szűkített |
A moll akkord ezekben a skálákban jelenik meg:
- C-dúr skálában a VI. fokon -> c-d-e-f-g-a-h-c
- G-dúr skálában a II. fokon -> g-a-h-c-d-e-f#-g
- F-dúr skálában a III. fokon -> f-g-a-b-c-d-e-f
| Fokok: | ||||||
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. |
| Dúr skálákra építhető hármashangzatok: | ||||||
| Dúr | Moll | Moll | Dúr | Dúr szeptim | Moll | Szűkített |
| C Dúr | D Moll | E Moll | F Dúr | G Dúr szeptim | A Moll | H Szűkített |
| G Dúr | A moll | H Moll | C Dúr | D Dúr szeptim | E Moll | F# Szűkített |
| F Dúr | G Moll | A Moll | B Dúr | C Dúr szeptim | D Moll | E Szűkített |
F dúr ezekben a skálákban jelenik meg:
- F-dúr skálában az I. fokon -> f-g-a-b-c-d-e-f
- C-dúr skálában a IV. fokon -> c-d-e-f-g-a-h-c
- B♭-dúr skálában az V. fokon -> b-c-d-eb-f-g-a-b
| Fokok: | ||||||
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. |
| Dúr skálákra építhető hármashangzatok: | ||||||
| Dúr | Moll | Moll | Dúr | Dúr szeptim | Moll | Szűkített |
| F Dúr | G Moll | A Moll | B Dúr | C Dúr szeptim | D Moll | E Szűkített |
| C Dúr | D moll | E Moll | F Dúr | G Dúr szeptim | A Moll | H Szűkített |
| B Dúr | C Moll | D Moll | Eb Dúr | F Dúr szeptim | G Moll | A Szűkített |
G dúr ezekben a skálákban jelenik meg:
- G-dúr skálában az I. fokon -> g-a-h-c-d-e-f#-g
- D-dúr skálában a IV. fokon -> d-e-f#-g-a-h-c#-d
- C-dúr skálában az V. fokon -> c-d-e-f-g-a-h-c
| Fokok: | ||||||
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. |
| Dúr skálákra építhető hármashangzatok: | ||||||
| Dúr | Moll | Moll | Dúr | Dúr szeptim | Moll | Szűkített |
| G Dúr | A Moll | H Moll | C Dúr | D Dúr szeptim | E Moll | F# Szűkített |
| D Dúr | E moll | F# Moll | G Dúr | A Dúr szeptim | H Moll | C# Szűkített |
| C Dúr | D Moll | E Moll | F Dúr | G Dúr szeptim | A Moll | H Szűkített |
Mi változik ezáltal a C dúr skála modálisaihoz, móduszaihoz képest?
Csupán egy-egy hangot cserélsz ki benne, amivel színező móduszokat hozol létre:
| Melyik akkordot nézzük? | Melyik skálában jelenik meg az akkord? | Az adott skálában hányadik fokon és melyik az alap skálához képest eltérő hang? |
| C akkordra:
(C-E-G) |
C-dúr skálában
G-dúr skálában F-dúr skálában |
C-dúr skála (az I. fokon C-jón) (normál, letisztult dúr)
G-dúr skála (a IV. fokon C-líd) (F# miatt lebegő, modern) F-dúr skála (az V. fokon C-mixolíd) (B miatt bluesos, dögös) |
| Am akkordra:
(A-C-E) |
C-dúr skálában
G-dúr skálában F-dúr skálában |
C-dúr skála (a VI. fokon A-eol) (szomorú, klasszikus, természetes)
G-dúr skála (a II. fokon A-dór) (F# miatt dögös, jazzes, funkys, Santana-stílus) F-dúr skála (a III. fokon A-frig) (B miatt egzotikus, spanyolos, sötét, drámai) |
| F akkordra:
(F-A-C) |
F-dúr skálában
C-dúr skálában B♭-dúr skálában |
F-dúr skála (az I. fokon F-jón) (B miatt tiszta, megszokott, kiegyensúlyozott dúr)
C-dúr skála (a IV. fokon F-líd) (H miatt lebegő, álomszerű, modern, filmzenei) Bb-dúr skála (az V. fokon F-mixolíd) (Eb miatt bluesos, dögös, funkys (F7 karakter)) |
| G akkordra:
(G-H-D) |
G-dúr skálában
D-dúr skálában C-dúr skálában |
G-dúr skála (az I. fokon G-jón) (F# miatt tiszta, nyugodt, klasszikus dúr (Gmaj7))
D-dúr skála (a IV. fokon G-líd) (C# miatt lebegő, álomszerű, modern, filmzenei) C-dúr skála (az V. fokon G-mixolíd) (F miatt bluesos, dögös, feszült (G7 karakter)) |
Olvasd el, hogyan lehetséges általánosítani ezt:
Hogyan lehet egyszerűsíteni?
Szeretnénk egyszerűsíteni az improvizálás megértését? Lejátszom az adott akkord három hangját és hozzá játszom az adott skála alterált hangját.
(C-E-G) + f# vagy b
(A-C-E) + f# vagy b
(F-A-C) + h vagy eb
(G-H-D) + c# vagy eb vagy f# vagy f
Kiegészítés:
A cikk gondolatmenete:
- Ez a cikk skála → akkord → improvizáció irányból gondolkodik.
- A gyakorlatban sok profi zenész akkord → célhang → összekötés → skála irányból közelíti meg az improvizációt.
Az improvizáció ritmusa:
- Az improvizáció minőségét gyakran inkább a ritmus határozza meg, mint a hangok. Ugyanaz az öt hang rossz ritmusban unalmas, jó ritmusban professzionális.
- Sokszor a ritmus fontosabb, mint a skála. Például: célhang gyenge ütemrészen, átmenőhang erős ütemrészen, szinkópa, motívumismétlés, ritmikai variáció.
Határozzuk meg az átmeneteket:
- C – Am váltás: A C akkord E hangja megmarad közös hangként, vagy a G hang lép egy egész lépést fel az A-ra.
- Am – F váltás: Az Am akkord A és C hangjai közvetlenül benne vannak az F akkordban is (A, C, E, F).
- F – G váltás : Az F akkord F (alaphang) és A (terc) hangja félhanggal/egészhanggal csúszik át a G akkord G és H hangjára.
- G – C: A G akkord H hangja (terc) félhanggal emelkedik a C (alaphangra), míg a D lép a C-re vagy az E-re.
- A szabály: A jó dallamvonal kis lépésekkel (főként félhangokkal és egészhangokkal) halad az akkordváltások pillanatában.
A skála hangok és dallam hangok (motívumok):
- A skála hangjai közül az akkordhangok a legstabilabbak. A többi hang a dallam mozgását, feszültségét és feloldását szolgálja. Az improvizáció valójában nem skálákból, hanem célhangokból és motívumokból épül fel.
