A hang viselkedésének bemutatása ezen az úgynevezett Chladni lemezen, különféle frekvenciákon.
Az elv, hogy egy négyzetes, illetve kör alakú fémlapot a közepükön befogunk, s a lemezekre finom homokot, krétaport vagy sót szórunk. A lemezeket az egyik oldalukra mért ütéssel (pl. fakalapáccsal) hozzuk rezgésbe vagy ha hangszóróra szereljük, akkor különböző frekvenciákkal rezegtetjük meg.
Sót szórunk egy fekete, négyzet alakú asztalra, majd feltekerjük a hangerőt és változtatjuk a hang frekvenciáját. Nézzük a változásokat a só segítségével.
A sóból létrejövő alakzatok tökéletesen szimmetrikus képeket alkotnak!
A frekvencia növekedésével a lapon a minták egyre összetettebbek.
Szabályos ábrák, ún. Chladni-féle hangábrák keletkeznek.
A hangábrák jellemzője, hogy valamely csomóvonal két oldalán levő laprészek rezgései mindig ellenkező irányúak. A hallható hang annál magasabb, minél több csomóvonal alakul ki (azonos körülmények között a hangmagasság a lap vastagságával egyenes, felületével pedig fordított arányban van).
Ha ezzel egyidejűleg egy vagy két helyen ujjunkkal megérintjük a fémlapokat, akkor a gerjesztés helye duzzadóhely lesz, míg azokon a pontokon, ahol megérintettük a hangzólapokat, csomóvonalak keletkeznek, melyekre a homok, vagy a videón látható példán a só lerakódik.
Pingback: Betekintés a Budapest Music Expo 2014-es rendezvényre