Tag Archives: relatív szolmizációs rendszer

aug272023

Kodály módszer és a relatív szolmizációs rendszer

Zeneelmélet

Hogyan tud a zeneoktatás jó élményt szerezni a tanulóknak? Te tudod mi az a relatív szolmizációs rendszer?

  • kiváló oktató
    • képzett tanerő. Kodály szerint csak az tud szakszerűen, élményszerűen tanítani, aki maga is birtokában van a kottaolvasásnak.
  • motiváló zeneművek
    • jó tananyag. A zenei anyanyelvünk a gyermekdalok, népdalok. Ha ismerjük a sajátunkat, akkor értjük meg, ismerjük fel a máséban a különöst, az eltérőt.
  • megfelelő oktatási módszer
    • módszer. „Az a metódusom, hogy nincs metódusom”. Tudta, hogy minden a tanítvány egyéniségének függvénye, és állandóan
      változó, fejlődő.

A kodályi koncepció:

  • „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem
    gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját… Sokszor
    egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a
    véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.” (Gyermekkarok, 1929)
  • KÉRDÉS:
    Neked gyerekként milyen zenei élményeid voltak?
  • „…a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, hogy a gyermek a zene
    alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a korán meginduló
    alapos munkával válhat eredményessé.”(Nyilatkozat a “Fiatalok” című lapban, 1941)
  • KÉRDÉS:
    Téged milyen zenei oktatásban részesítettek?

Átvett módszerek:

  • relatív szolmizációs rendszer (Arezzoi Guido (990–1050) itáliai bencés szerzetes alkotta meg)
  • hangmagasságok kézjelekkel történő jelzése (John Curwen (1816–1880) angol zenepedagógus híres
    módszere a Tonic Sol-Fa System. Ádám Jenő tőle vette át)
  • számjelzéses módszer a hangok közötti relációk jelzésére (Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) filozófus, író
    és zeneszerző ötlete)
  • ritmusgyakorló neveket (tá, ti-ti, stb) alkotta meg (Émile Chevé (1804–1864) francia zenetudós és pedagógus.
  • A dallam hangjainak megszámozása pl. Kis kece lányom: 1 55/ 5 4 / 5 33/ 2 1 /)
  • vonalrendszerre helyezte a kis hangterjedelmű (2–3–4 hangú) dalokat 5 vonalas rendszer helyett (Johann Rudolf Weber (1819–1875)
  • vándorló-mozgó dórendszer (Hundoegger Ágnes (1858–1927) német zenész, zenetanár módszere)
  • ütemezés, tapsolás, kopogás, a dal ritmusának hangoztatása (Émile Jaques-Dalcroze (1865–1950))

A zenetanulás módszertanának jellemzői:

  • A hangok közötti relációkat, hangzásviszonyokat építi ki először.
  • A kisgyermek két-, háromhangú dalaiból indul ki (m–s, m–sl, d–m–s) és fokozatosan építi fel a pentaton
    rendszert. majd a hétfokúságot.
  • A ritmus mindig elől járjon! A ritmushoz költözik hozzá a dallam.

Relatív szolmizációs rendszer:

  • Amíg az abszolút szolmizációs rendszer a tényleges hangmagasságokon alapul. A relatív szolmizáció az abszolút hangmagasságtól független, kizárólag a hang adott hangsorban elfoglalt helyének azonosítását lehetővé tévő módszer, mely által bármely hangra mint alaphangra felépíthető a diatonikus hangsor.
abszolút hang (ha ez például C) szolmizációs hang felfelé módosítva lefelé módosítva
C dó do di (dí) nincs
D ré re ri (rí) ra rá
E mi mí nincs ma má (me)
F fá fa fi (fí) nincs
G szó szo (szol) szi szí (si) sza (se)
A lá la li lí lu lú ló (le)
H ti tí nincs tá (te)

Kodály Zoltán pedagógiai munkái

  • Bicinia Hungarica I-IV. (1937–1942)
  • 15 kétszólamú gyakorlat (1941)
  • Énekeljünk tisztán! (1941)
  • 333 olvasógyakorlat (1943) Bevezető a magyar népzenébe, Kottás-betűs kiadás
  • Ötfokú zene I-IV. (1942–1947)
  • Kétszólamú énekgyakorlatok (1954–1966)
  • Tricinia (1954)
  • Kis emberek dalai (saját kompozíciójú gyermekdalok óvodai tanításra, 1961)

Forrás: https://www.tok.elte.hu/dstore/document/1551/tp_ea_2020_11_25_kodaly.pdf