Megéri az utcazenélés, feltehetjük a kérdést és a válasz biztosan: igen. Megérheti anyagilag és megérheti élményben is, ami másrészt tapasztalatot és önbizalmat is adhat a zenésznek.
Nemkülönben ismertséget, mert tudjuk vannak zenészcsaládok, ahonnan természetesen mindenki hatalmas tehetséggel születik, már az ereibe is zenész vér áramlik és persze vannak azok, akik tehetségesek lennének, de épp nem tanulhatnak zenét, mert mondjuk nincs a közelükben zeneiskola vagy nem karolja fel őket senki, mert nem zenész körökbe születtek.
Tehát ott tartunk, hogy merészkedjünk ki az utcára zenélni. Tudja valaki a választ, hogy lehet ezt megtenni, milyen feltételek vonatkoznak azokra, akik szeretnének kiállni egy forgalmas csomópontba, aluljáróba, esetleg metróban szólaltatnák meg a hangszerüket, ahogy a világ számos részén? Milyen rendeletek, önkormányzati szabályozások vannak életben, hogyan és kitől kell engedélyt kérni?
No Busking – Utcazenélni tilos!
Megoszlanak a szabályozások és tudjuk, hogy annak idején sokkal több helyen hallgattak az útra kelők utcazenét. Mikor is 2011-ben elfogadott rendelet pénzbüntetés terhe alatt megtiltotta a budapesti aluljárókban való zenélést, a felszínen pedig különböző feltételekhez köti azt, mivel „az utcazene túlzott zajjal jár, ami zavarja a járókelők nyugalmát”. Ezt a tényt megerősíti az interneten fellelhető rengeteg bejegyzés.
Mi a helyzet most?
