Gitáros és általános zenei vezérlési szerkezetek – ismétlőjelek

Ezeket igaziból nem így hívják, de ez a számítástechnikából kölcsönzött kifejezés ma már talán eléggé közismert ahhoz, hogy a zenei megfelelőjére is alkalmazzuk. Itt lényegében a kottaírással való takarékoskodás különféle módszereiről van szó.

Lássuk:

– Egyszerű ismétlés 

Az ismétlőjelek közötti részt kétszer kell eljátszani.

– Eltérő végű ismétlés 

Az  jelű részt csak először, a  jelűt csak másodszor, az  helyett kell játszani.

Ha a  jel a kotta legelején lenne, akkor nem tesszük ki.

– Da Capo (előlről)

Ahol ki van írva, hogy „D. C. al fine”, onnan vissza kell ugrani a kotta elejére, majd ahol ki van írva a „fine”, ott kell befejezni.

– Dal Segno (a jeltől)

A „D. S. al fine” felirattól vissza kell ugrani a  jelhez, majd a „fine” feliratnál be kell fejezni.

Mind a Da Capo, mind a Dal Segno szerkezet kiegészülhet egy Coda nevű befejező résszel. Ez esetben a „fine” felirat helyett egy  jel látható, ahonnan még el kell ugrani a „Coda” felirattal jelölt részhez.

– Kánon

Zenekari szólamkottákban még további egyszerűsítésekkel találkozhatunk:

– Előző ütem ismétlése 

– Előző két ütem ismétlése 

– Ütemszámmal jelölt szünet  (=tizenkét ütem szünet)

– Egész tétel szünet:

II. TACENT

Ez azt jelenti, hogy a mű II. tételében az illető szólamban egy hang sincs. (Egyszemélyes szólamokban így van írva: TACET.)

Ezt én sem tudtam volna jobban összeszedni, mint a http://mek.oszk.hu/00200/00208/html/vezer.htm oldal.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük