Hogyan tudod levédetni szerzeményedet és hogy is van ez a szerzői jogdíj?

Pár kérdést megválaszolunk a zenészeket érintő szerzői jogdíj kapcsán, amely minden lelkes, tehetséges, meglévő vagy leendő zeneszerzőt és dalszövegírót érinthet.

Annak ellenére, hogy a különböző médiumok zenei szerkesztői a saját ízlésüket akarják a hallgatóságra erőltetni, nem pedig kiszolgálni a hallgatóikat jobbnál-jobb zenékkel érdemes elgondolkozni, mennyire is éri meg zenét szerezni és levédetni azt. Ez lehet egy irány arra, hogy kicsit megreformáljuk a zenei piacot és a zenei ízlést kis hazánkban.
Foglalkoztunk már azzal, hogy zenéltél utcán?
Már rengeteg ötletet kottára vetettél?
Esetleg már demót is készítettél?
Már léptél fel sok ember előtt? (Hol koncertezz, ha kezdő vagy befutott zenész vagy.)

Arra vagy kíváncsi, hogy miként és mennyi szerzői jogdíj érkezhet a számládra szerzeményedből:

• Valaki koncerteken játssza a dalaidat (a koncertszervező az Artisjuson keresztül jogdíjat kell fizessen a szerzőknek)
• Ha valaki újra rögzíti a dalodat (a lemez kiadója az Artisjuson keresztül jogdíjat kell fizessen a szerzőknek)
• Ha a saját dalodat játszod (az adott üzlet (étterem, pub, stb.) üzemeltetője vagy a koncert szervezője kell fizessen jogdíjat) (A felhasználást itt lehet bejelenteni: https://koncertonline.artisjus.com/)
• Feldolgozásokért

Nem kapsz jogdíjat az alábbi esetekben:

• Ha a szerző maga adja ki a lemezét, nem kap jogdíjat.
• A reklámcélra íratott zeneművekre a közös jogkezelés nem terjed ki. (Erre külön szerződésben köthetsz megállapodást.)
• Ha a zeneműved átdolgozása, mixelése, vers megzenésítése (szerző halálának 70. évén belül) történik, amelynek eredményeként az eredeti zeneműre épülő új alkotás jön létre, akkor közvetlenül engedélyt kell kérni az eredeti mű szerzőitől (vagy esetleg a zeneműkiadójukon keresztül).

Mennyit lehet keresni egy-egy zeneművel?

Több helyen olvasni lehet róla, hogy egy sikeres, átlagosan foglalkoztatott zenésznek is 40% kiadása és 60% bevétele van, tehát ha ebből szeretnél megélni, igencsak jó kapcsolat rendszerednek vagy nagyon szerencsésnek kell lenned. Ehhez hozzásegíthet, ha olyan maradandó dolgot alkotsz, ami sok embernek tetszik.
Mint tudjuk nem mindenki szereti a populáris zenét, de úgy látszik ennek van keletje. Figyelembe véve azt is, hogy a zeneműkiadó jellemzően 25%-ot levon a bevételből. Más kérdés, hogy lemezt eladni manapság már lehetetlen.

Az alábbi videóból kiderülnek a magyarországi keresetek, ami azt mutatja, hogy 2013-as adatok szerint 24 fő az, aki 1 millió forint felett és 66 fő az, aki 500 ezer és 1 millió forint között keres évente. Csak 472 fő az, aki 100 ezer és 500 ezer forint között keres és további 11 166 fő kap jogdíjat Magyarországon.

2016-ra vonatkozó éves zenepiaci statisztika:

Bruttó jogdíj összege / hó / fő

• 1 millió felett: 33 fő
• 500 000 – 1 millió között: 75
• 100 000 – 500 000: 613
• 50 000 – 100 000: 558
• 5000 és 50 000: 3062
• 5000 alatt: 3939
• 500 alatt: 7283

Jogdíjkifizetés: http://www.artisjus.hu/szerzoknek__jogdijkifizetes_/faq/

Milyen arányban osztoznak egy komplett zeneműnek a jogdíján a zeneszerző és a szövegíró?

• Nyilvános előadási és sugárzási jogdíjak: 60% zeneszerzők, 40% szövegírók;
• Más platformon játszott jogdíjak: 50% zeneszerzők, 50% szövegírók
• Amennyiben több szövegíró van, vagy több zeneszerző, akkor is csak az ő szerepkörüknek megfelelő százalék kerül felosztásra.

Mit is csinál az Artisjus?

Segít ellenőrizni a zeneműved felhasználását és segíti a felhasználókat abban, hogy engedélyt kaphassanak a zeneművek engedélyezett felhasználására.

Kit lehet tekinteni egy zeneszám szerzőjének?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
Azok a zenészek, akik pusztán egyedi hangszeres tudásukat adják hozzá a zenéhez, nem minősülnek szerzőnek, csak „előadóművésznek”.

Mi után kaphatsz jogdíjat?

Egyszerűen fogalmazva a mű forgalma után kaphat a szerző, amely lehet bárhol felhasználva, ellenőrzött körülmények között:

• a zeneművek élő előadása,
• gépzenei elhangzása (háttérzene közösségi helyeken),
• rádiós és televíziós sugárzása,
• hangfelvétel-kiadása,
• internetes közvetítése után
• külföldi felhasználás után is

Hivatalos zeneszerző úgy lehetsz, hogy az Artisjusnál regisztrálsz.

Műbejelentés mikéntje:

Művenként egy műbejelentőlapot kell kitölteni, és hangzóanyagon vagy kottán csatolni hozzá a művet. Új szerzőknek első alkalommal egy személyes adatok bejelentésére szolgáló nyomtatványt is ki kell tölteniük. Egyesületi tagoknak és a szerzői megbízást aláíróknak a műbejelentés ingyenes.
A kívülálló szerzőknek a műbejelentés művenkénti regisztrációs díja 700 Ft+áfa.

• Műbejelentés online:

Jogdíjak nyomonkövetése, továbbá a felület lehetőséget ad a személyes profiladatok változásának bejelentésére, sőt: az új dalok, zeneművek bejelentésére is: https://szir.artisjus.com/szir2app/login

• Műbejelentés papíron:

Műbejelentés: http://www.artisjus.hu/szerzoknek__jogdijkifizetes_/mubejelentes/

Hasznos linkek a témában:

Artisjus oldala
A jogvédő iroda elérhetőségei, ügyfélszolgálat zeneszerzők, szövegírók, írók és jogutódjaik részére
Ingyenes szerzői jogi tanácsadás
Szerzői jogvédő iroda tagjai és megbízói
Véleményező bizottság
A dalok koncerten való felhasználásának bejelentése
Artisjus szervezet felépítése (Műsorengedélyezési Főosztály, Hangfelvétel-Engedélyezési Osztály)
Artisjus a facebookon
Közös jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezet nyilvántartást.
Külföldi jogvédő hatóságok
Zeneművek egyedi nemzetközi azonosítása: ISWC – International Standard Musical Work Code + T betűből és egy 10 jegyű számsorból álló karaktersorozat.
Legyél  éves díjért: Artisjus-tag cserébe hasznos szolgáltatásokért.