Hogyan tud a zeneoktatás jó élményt szerezni a tanulóknak? Te tudod mi az a relatív szolmizációs rendszer?
- kiváló oktató
- képzett tanerő. Kodály szerint csak az tud szakszerűen, élményszerűen tanítani, aki maga is birtokában van a kottaolvasásnak.
- motiváló zeneművek
- jó tananyag. A zenei anyanyelvünk a gyermekdalok, népdalok. Ha ismerjük a sajátunkat, akkor értjük meg, ismerjük fel a máséban a különöst, az eltérőt.
- megfelelő oktatási módszer
- módszer. „Az a metódusom, hogy nincs metódusom”. Tudta, hogy minden a tanítvány egyéniségének függvénye, és állandóan
változó, fejlődő.
- módszer. „Az a metódusom, hogy nincs metódusom”. Tudta, hogy minden a tanítvány egyéniségének függvénye, és állandóan
A kodályi koncepció:
- „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem
gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját… Sokszor
egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a
véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.” (Gyermekkarok, 1929) - KÉRDÉS:
Neked gyerekként milyen zenei élményeid voltak? - „…a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, hogy a gyermek a zene
alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a korán meginduló
alapos munkával válhat eredményessé.”(Nyilatkozat a “Fiatalok” című lapban, 1941) - KÉRDÉS:
Téged milyen zenei oktatásban részesítettek?
Átvett módszerek:
- relatív szolmizációs rendszer (Arezzoi Guido (990–1050) itáliai bencés szerzetes alkotta meg)
- hangmagasságok kézjelekkel történő jelzése (John Curwen (1816–1880) angol zenepedagógus híres
módszere a Tonic Sol-Fa System. Ádám Jenő tőle vette át) - számjelzéses módszer a hangok közötti relációk jelzésére (Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) filozófus, író
és zeneszerző ötlete) - ritmusgyakorló neveket (tá, ti-ti, stb) alkotta meg (Émile Chevé (1804–1864) francia zenetudós és pedagógus.
- A dallam hangjainak megszámozása pl. Kis kece lányom: 1 55/ 5 4 / 5 33/ 2 1 /)
- vonalrendszerre helyezte a kis hangterjedelmű (2–3–4 hangú) dalokat 5 vonalas rendszer helyett (Johann Rudolf Weber (1819–1875)
- vándorló-mozgó dórendszer (Hundoegger Ágnes (1858–1927) német zenész, zenetanár módszere)
- ütemezés, tapsolás, kopogás, a dal ritmusának hangoztatása (Émile Jaques-Dalcroze (1865–1950))
A zenetanulás módszertanának jellemzői:
- A hangok közötti relációkat, hangzásviszonyokat építi ki először.
- A kisgyermek két-, háromhangú dalaiból indul ki (m–s, m–sl, d–m–s) és fokozatosan építi fel a pentaton
rendszert. majd a hétfokúságot. - A ritmus mindig elől járjon! A ritmushoz költözik hozzá a dallam.
Relatív szolmizációs rendszer:
- Amíg az abszolút szolmizációs rendszer a tényleges hangmagasságokon alapul. A relatív szolmizáció az abszolút hangmagasságtól független, kizárólag a hang adott hangsorban elfoglalt helyének azonosítását lehetővé tévő módszer, mely által bármely hangra mint alaphangra felépíthető a diatonikus hangsor.
| abszolút hang (ha ez például C) | szolmizációs hang | felfelé módosítva | lefelé módosítva |
|---|---|---|---|
| C | dó do | di (dí) | nincs |
| D | ré re | ri (rí) | ra rá |
| E | mi mí | nincs | ma má (me) |
| F | fá fa | fi (fí) | nincs |
| G | szó szo (szol) | szi szí (si) | sza (se) |
| A | lá la | li lí | lu lú ló (le) |
| H | ti tí | nincs | tá (te) |
Kodály Zoltán pedagógiai munkái
- Bicinia Hungarica I-IV. (1937–1942)
- 15 kétszólamú gyakorlat (1941)
- Énekeljünk tisztán! (1941)
- 333 olvasógyakorlat (1943) Bevezető a magyar népzenébe, Kottás-betűs kiadás
- Ötfokú zene I-IV. (1942–1947)
- Kétszólamú énekgyakorlatok (1954–1966)
- Tricinia (1954)
- Kis emberek dalai (saját kompozíciójú gyermekdalok óvodai tanításra, 1961)
Forrás: https://www.tok.elte.hu/dstore/document/1551/tp_ea_2020_11_25_kodaly.pdf
