Adott akkordra, mit játszhatok? – vezessük végig

Milyen hangnemben van ez az akkord szekvencia?

C Am F G

Ez a szekvencia C-dúr hangnemben van.

Miért?

A négy akkord mindegyike a C-dúr skála hangjaiból (C, D, E, F, G, A, B) épül fel, a klasszikus I – vi – IV – V fokszámú akkordmenetet alkotva:
C (I. fok – tonika)
Am (vi. fok – párhuzamos moll)
F (IV. fok – szubdomináns)
G (V. fok – domináns)

Milyen skálát játszhatok rá?

C-dúr skálát. Mivel a teljes akkordmenet C-dúrban van (minden akkord hangja a C-dúr skálából származik), a C-dúr skála végig tökéletesen illeszkedik az egész szekvenciára.

Milyen modális skálákat játszhatok rá?

Ha a C-dúr skála hangjait használod, akkor technikailag a C-dúr modális skáláinak (a móduszait) (D-dór, E-frig, F-lídi, G-mixolíd, A-eol, B-lokri) a hangjait fogod le. Tehát a C-jón (C-dúr) skálát vagy a C-dúr / A-moll pentaton skálát érdemes használni az egész akkordmenet alatt.

Miért nem jó így?

Hiába játszom például az E-friget, ugyanúgy a C dúr skála hangjai lesznek benne, ugyanis az E-frig és a C-dúr pontosan ugyanazokból a hangokból áll: C, D, E, F, G, A, B.
Ha egy C-dúr akkordmenetre E-ről indítva játszod le ezeket a hangokat, a fül nem E-frig skálaként fogja hallani, hanem egyszerűen a C-dúr skála egy olyan dallamaként, ami az E hangról indul.

Ha ugyanezt akkordonként bontjuk, mindössze annyi változik, hogy az adott akkord alatt melyik hangra érkezel meg, vagy melyik hangot teszed hangsúlyossá.

C akkordra: C-jón (1. fok) C – D – E – F – G – A – H
Am akkordra: A-eol (6. fok) A – H – C – D – E – F – G
F akkordra: F-lídi (4. fok) F – G – A – H – C – D – E
G akkordra: G-mixolíd (5. fok) G – A – H – C – D – E – F

Hogy lenne jobb?

AKKORDKÖVETŐ SKÁLAVÁLTÁS (Arpeggio + Skálák)

Ha azt szeretnéd, hogy a szólód minden pillanatban pontosan lekövesse a kíséretet, akkor az éppen megszólaló akkordhoz igazítod a skálát. Itt valójában az adott akkord arpeggióját (akkordfelbontását) egészíted ki a C-dúr skála többi hangjával. (Mint tudjuk a kvint kihagyható.)

C akkordra: C-dúr arpeggio (C-E-G) + C-dúr pentaton
Am akkordra: A-moll arpeggio (A-C-E) + A-moll pentaton (vagy A-moll skála)
F akkordra: F-dúr arpeggio (F-A-C) + F-dúr pentaton
G akkordra: G-dúr arpeggio (G-B-D) + G-dúr pentaton (vagy G-mixolíd)

 

Diatonikus funkcióelemzés (Saját skála megkeresése)

Csupán egy-egy hangot cserélsz ki benne, amivel színező móduszokat hozol létre:

 

C akkordra: C-dúr skálában az I. fokon

G-dúr skálában a IV. fokon

F-dúr skálában az V. fokon

C-dúr skála C-jón (normál, letisztult dúr)

G-dúr skála C-lídi (F# miatt – lebegő, modern)

F-dúr skála C-mixolíd (Bb miatt – bluesos, dögös)

Am akkordra: C-dúr skálában a VI. fokon

G-dúr skálában a II. fokon

F-dúr skálában a III. fokon

C-dúr skála A-eol (Szomorú, klasszikus, természetes)

G-dúr skála A-dór (F# miatt Dögös, jazzes, funkys, Santana-stílus)

F-dúr skála A-frig (Bb miatt Egzotikus, spanyolos, sötét, drámai)

F akkordra: F-dúr skálában az I. fokon 

C-dúr skálában a IV. fokon

B♭-dúr skálában az V. fokon 

F-dúr skála F-jón (Bb miatt Tiszta, megszokott, kiegyensúlyozott dúr)

C-dúr skála F-lídi (H miatt Lebegő, álomszerű, modern, filmzenei)

Bb-dúr skála F-mixolíd (Eb miatt Bluesos, dögös, funkys (F7 karakter))

G akkordra: G-dúr skálában az I. fokon

D-dúr skálában a IV. fokon

C-dúr skálában az V. fokon

G-dúr skála G-jón (F# miatt Tiszta, nyugodt, klasszikus dúr (Gmaj7))

D-dúr skála G-lídi (C# miatt Lebegő, álomszerű, modern, filmzenei)

C-dúr skála G-mixolíd (F miatt Bluesos, dögös, feszült (G7 karakter))

Hogyan lehet egyszerűsíteni az improvizálás megértését?

Lejátszom az adott akkord három hangját és hozzá játszom az adott skála alterált hangját.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük