Milyen hangnemben van ez az akkord szekvencia?
C Am F G
Ez a szekvencia C-dúr hangnemben van.
Miért?
A négy akkord mindegyike a C-dúr skála hangjaiból (C, D, E, F, G, A, B) épül fel, a klasszikus I – vi – IV – V fokszámú akkordmenetet alkotva:
C (I. fok – tonika)
Am (vi. fok – párhuzamos moll)
F (IV. fok – szubdomináns)
G (V. fok – domináns)
Milyen skálát játszhatok rá?
C-dúr skálát. Mivel a teljes akkordmenet C-dúrban van (minden akkord hangja a C-dúr skálából származik), a C-dúr skála végig tökéletesen illeszkedik az egész szekvenciára.
Milyen modális skálákat játszhatok rá?
Ha a C-dúr skála hangjait használod, akkor technikailag a C-dúr modális skáláinak (a móduszait) (D-dór, E-frig, F-lídi, G-mixolíd, A-eol, B-lokri) a hangjait fogod le. Tehát a C-jón (C-dúr) skálát vagy a C-dúr / A-moll pentaton skálát érdemes használni az egész akkordmenet alatt.
Miért nem jó így?
Hiába játszom például az E-friget, ugyanúgy a C dúr skála hangjai lesznek benne, ugyanis az E-frig és a C-dúr pontosan ugyanazokból a hangokból áll: C, D, E, F, G, A, B.
Ha egy C-dúr akkordmenetre E-ről indítva játszod le ezeket a hangokat, a fül nem E-frig skálaként fogja hallani, hanem egyszerűen a C-dúr skála egy olyan dallamaként, ami az E hangról indul.
Ha ugyanezt akkordonként bontjuk, mindössze annyi változik, hogy az adott akkord alatt melyik hangra érkezel meg, vagy melyik hangot teszed hangsúlyossá.
| C akkordra: C-jón (1. fok) | C – D – E – F – G – A – H |
| Am akkordra: A-eol (6. fok) | A – H – C – D – E – F – G |
| F akkordra: F-lídi (4. fok) | F – G – A – H – C – D – E |
| G akkordra: G-mixolíd (5. fok) | G – A – H – C – D – E – F |
Hogy lenne jobb?
AKKORDKÖVETŐ SKÁLAVÁLTÁS (Arpeggio + Skálák)
Ha azt szeretnéd, hogy a szólód minden pillanatban pontosan lekövesse a kíséretet, akkor az éppen megszólaló akkordhoz igazítod a skálát. Itt valójában az adott akkord arpeggióját (akkordfelbontását) egészíted ki a C-dúr skála többi hangjával. (Mint tudjuk a kvint kihagyható.)
| C akkordra: | C-dúr arpeggio (C-E-G) + C-dúr pentaton |
| Am akkordra: | A-moll arpeggio (A-C-E) + A-moll pentaton (vagy A-moll skála) |
| F akkordra: | F-dúr arpeggio (F-A-C) + F-dúr pentaton |
| G akkordra: | G-dúr arpeggio (G-B-D) + G-dúr pentaton (vagy G-mixolíd) |
Diatonikus funkcióelemzés (Saját skála megkeresése)
Csupán egy-egy hangot cserélsz ki benne, amivel színező móduszokat hozol létre:
| C akkordra: | C-dúr skálában az I. fokon
G-dúr skálában a IV. fokon F-dúr skálában az V. fokon |
C-dúr skála C-jón (normál, letisztult dúr)
G-dúr skála C-lídi (F# miatt – lebegő, modern) F-dúr skála C-mixolíd (Bb miatt – bluesos, dögös) |
| Am akkordra: | C-dúr skálában a VI. fokon
G-dúr skálában a II. fokon F-dúr skálában a III. fokon |
C-dúr skála A-eol (Szomorú, klasszikus, természetes)
G-dúr skála A-dór (F# miatt Dögös, jazzes, funkys, Santana-stílus) F-dúr skála A-frig (Bb miatt Egzotikus, spanyolos, sötét, drámai) |
| F akkordra: | F-dúr skálában az I. fokon
C-dúr skálában a IV. fokon B♭-dúr skálában az V. fokon |
F-dúr skála F-jón (Bb miatt Tiszta, megszokott, kiegyensúlyozott dúr)
C-dúr skála F-lídi (H miatt Lebegő, álomszerű, modern, filmzenei) Bb-dúr skála F-mixolíd (Eb miatt Bluesos, dögös, funkys (F7 karakter)) |
| G akkordra: | G-dúr skálában az I. fokon
D-dúr skálában a IV. fokon C-dúr skálában az V. fokon |
G-dúr skála G-jón (F# miatt Tiszta, nyugodt, klasszikus dúr (Gmaj7))
D-dúr skála G-lídi (C# miatt Lebegő, álomszerű, modern, filmzenei) C-dúr skála G-mixolíd (F miatt Bluesos, dögös, feszült (G7 karakter)) |
Hogyan lehet egyszerűsíteni az improvizálás megértését?
Lejátszom az adott akkord három hangját és hozzá játszom az adott skála alterált hangját.
